LEGYÉL MINCOOL - GYŰJTS. TANULJ. DISCOVER.

FLUORIT

• Jellemzők: A fluorit egy nagyon törékeny és jól hasadó kő, amely különleges odafigyelést igényel. Kémiailag kalcium-fluorid (CaF₂), amely köbös rendszerben kristályosodik. Színskálája a zöldet, kéket, sárgát és lilát foglalja magában. E színek együttese esetén szivárványfluoritról beszélünk. A gyűjtők körében nemcsak magas esztétikai értéke miatt népszerű, hanem lenyűgöző fluoreszkáló tulajdonságai miatt is.
• Eredet: A kő hidrotermális mineralizáció során keletkezik – a fluortartalmú, forró oldatok kikristályosodnak, és kitöltik a kőzetek repedéseit és üregeit. Gyakran kalcittal, dolomittal és kvarccal együtt képződik, sokszor pirit vagy kalkopirit jelenlétében.
• Előfordulás: Az ipari felhasználásra szánt fluoritot a világ számos pontján bányásszák, a legnagyobb ipari lelőhelyek Mexikóban, Kínában és Namíbiában találhatók. Az ékszerészeti minőségű kristályokat elsősorban a namíbiai (Okorusu térség) és a kínai bányák adják. A mi fluoritunk konkrétan a kínai Hunan tartományban található Changbaóból származik.

SUNGIT

• Jellemzők: A sungit egy lenyűgöző, szénben gazdag kőzet, amely egyedi tulajdonságokkal és figyelemreméltó történettel rendelkezik. Amorf kőzetről van szó, amely akár 90% szenet is tartalmaz, és a molekulák gömb vagy ovális formákat alkotnak benne. Ipari felhasználása mellett a sungit az ékszerkészítésben is értékes, elsősorban a hagyományosan neki tulajdonított erős harmonizáló és védelmező tulajdonságai miatt.
• Eredet: A sungit eredetéről többféle elmélet létezik, köztük olyanok is, amelyek földönkívüli származást feltételeznek. A tudósok azonban inkább úgy vélik, hogy őstengerek szerves üledékeinek átalakulásából keletkezett, rendkívüli nyomás és magas hőmérséklet hatására. A kőzet korát akár 2 milliárd évre is becsülik.
• Előfordulás: Bár kisebb sungitlelőhelyeket Indiában, Kongóban és Kazahsztánban is felfedeztek, a legismertebb és legjelentősebb készletek Oroszország Karélia régiójában találhatók. A mi sungitunk is ebből a forrásból származik.

FÁS ACHÁT

• Jellemzők: A dendrites achát – a mohaacháttal ellentétben – átlátszatlan, fehér alapmasszával rendelkezik, amely opál és kalcedon keverékéből áll. Nagy dekoratív értékét a kő fehér színe és a feltűnő zöld klorit-zárványok közötti kontraszt adja. Emiatt különösen kedvelt dísztárgyak készítésénél.
• Eredet: A dendrites achátok India Dekkan-fennsíkjának kialakulása során keletkeztek, mintegy 65–66 millió évvel ezelőtt. Más achátokhoz hasonlóan ez a folyamat hidrotermális hatások következtében zajlott, amikor a kovasavban gazdag oldatok kitöltötték a kőzet üregeit. A nagyobb opáltartalom miatt az alapmátrix nem áttetsző, fehéres színű lett. A klorit dendrites zárványai, amelyek ebben az anyakőzetben alakultak ki, egyedi, faágakra emlékeztető mintázatot kölcsönöznek a kőnek.
• Előfordulás: A dendrites achátok fő lelőhelye India Maharashtra államában, a Dekkan-fennsíkon található. A mi kövünk is erről a területről származik.

NAPKŐ

• Jellemzők: A napkő a nátriumban és kalciumban gazdag földpátok, az úgynevezett plagioklászok csoportjába tartozik. Finom, csillogó ragyogásáról ismert, amelyet belső zárványok – többnyire hematit – okoznak. Ezek a zárványok adják a kő színeit, amelyek a narancssárgától a vörösön és barnán át egészen az arany árnyalatokig terjednek. Már az ókorban is a nap istenével hozták kapcsolatba.
• Eredet: Ez a kő magmás kőzetekben keletkezik, például andezitben, szienitben vagy gránitban. A magmás olvadék lehűlése során apró, lemezes zárványok (pl. hematit) válnak ki, amelyek párhuzamosan rendeződnek, és létrehozzák a jellegzetes csillogást.
• Előfordulás: A napkő a világ számos pontján előfordul. Rendkívül nagyra értékelik az Oregonnból (USA) származó köveket, amelyek színüket réz-zárványoknak köszönhetik. A hematit-zárványok főként a tanzániai és indiai kövekben fordulnak elő. A mi kövünk India Tamil Nadu régiójából származik.

ARAGONIT

• Jellemzők: Az aragonit kémiailag kalcium-karbonát (CaCO₃), egy ásvány, amely az ortorombos rendszerben kristályosodik. A kalcit polimorfja (azonos kémiai összetétel, de eltérő kristályszerkezet). Jellegzetesen sugaras aggregátumokat vagy tűs kristályokat alkot. Nagyon puha anyag, amelyet kizárólag kézzel lehet polírozni, ami megemeli a kész kövek árát. Az aragonit számos árnyalatban előfordul: fehér, zöld, szürke, sárgászöld, mézszínű és rózsaszín.
• Eredet: Az aragonit karbonátokban gazdag vizekből válik ki alacsony hőmérsékletű és nyomású környezetben. Kialakulhat például vulkáni kőzetek üregeiben, üledékes környezetben cseppkőképződményként, hidrotermális erekben vagy élőlények héjainak üledékes lerakódásával.
• Előfordulás: Az aragonit világszerte elterjedt, különösen a mészkő- és dolomitvidékeken (pl. Spanyolországban, Ausztriában és a Cseh-karszt területén). A legjelentősebb lelőhelyek közé tartozik Pakisztán, ahol az aragonitot elsősorban dekorációs célokra bányásszák és munkálják meg. A mi kövünk Pakisztán Beludzsisztán régiójából származik.

AJOOBA JASPISZ

• Jellemzők: Az Ajooba-jaspisz, más néven gyümölcsjáspis, egy egyedi konglomerátum kereskedelmi elnevezése, amely szerkezetével és színkombinációival nyűgözi le a szemlélőt. Dekoratív kőzet, amely zöld, sárga és vörös törmelékdarabokból áll, sötétbarna mátrixba ágyazva. Bár ez a kő újdonságnak számít a drágakőpiacon, elődjét már az ókorban is használták a mogul uralkodók monumentális épületeinek díszítésére az indiai Agrában.
• Eredet: A legújabb elmélet szerint ez a kő a szilur időszakban keletkezett, fosszilis mészkő átalakulásával.
• Előfordulás: Az Ajooba-jaspisnak mindössze egyetlen ismert lelőhelye van a világon, mégpedig Indiában. A Madhya Pradesh állambeli Sabalgarh térségében található Gora kőfejtőben bányásszák. A mi kövünk is erről a lelőhelyről származik.

HOLDKŐ

• Jellemzők: A holdkő a földpát drágakőminőségű változatának kereskedelmi elnevezése. Mineralógiailag az ortoklász és az albit összenövéséről van szó. E két módosulat összenövése okozza a kékes fényt és az adulareszcenciának nevezett optikai jelenséget, amely a kő lírai nevét is adja. Leggyakrabban kaboson formára csiszolják, mert ebben mutatkozik meg legszebben ez a hatás.
• Eredet: A holdkő pegmatitokban és földpátban gazdag érerekben keletkezik. A magmás olvadék lassú lehűlése során az ortoklász és az albit váltakozó növekedése megy végbe. Ez a réteges növekedés teremti meg az adulareszcencia kialakulásának feltételeit – azt az optikai jelenséget, amely a kő egyik legfőbb ismertetőjegye.
• Előfordulás: A holdkő legkiválóbb drágakőminőségű változatának fő lelőhelyei Sri Lankán találhatók. India szintén jelentős készletekkel rendelkezik, főként kevésbé áttetsző, de rendkívül erős adulareszcenciájú kövekkel. A mi holdkövünk Indiából származik.

LAPIS LAZULI

• Jellemzők: A lazurit a nevét több mint ezer évvel ezelőtt kapta, a latin „lapis” (kő) és az arab „lazul” (kék) szavak összekapcsolásából. Sötétkék, metamorf kőzet, amely főként lazuritból és szodalitból áll, jellegzetes fehéresszürke kalcit-, aranyszínű pirit- és csillámzárványokkal. A lazurit az emberiség történelmének egyik legrégebbi drágaköve. Az ókori Egyiptomban ékszerek készítésére, fáraómaszkok díszítésére használták, porrá őrölve pedig évszázadokon át a legértékesebb ultramarin pigmentnek számított.
• Eredet: A lazurit kalciumban gazdag mészkövek kontaktmetamorfózisa során keletkezik. A magas hőmérséklet és nyomás hatására az eredeti kőzet ásványi összetétele átalakul, és elsősorban lazurit kristályosodik ki kísérő ásványokkal együtt.
• Előfordulás: A leghíresebb és legkiválóbb lelőhelyek közé – amelyeket már az ókor óta ismernek – tartozik az afganisztáni Badahsán régió. Az afgán lazuritot különösen nagyra értékelik mély kék színe (magas lazurit-tartalom) és alacsony kalcit-tartalma miatt. Előfordul még Oroszországban (a Bajkál környékén), Chilében és Pakisztánban is. A mi kövünk is Pakisztánból származik.

FEHÉR ACHÁT

• Jellemzők: A fehér achátokra a kalcedon- és opálrétegek váltakozása jellemző. Az indiai achátok bézs és szürke árnyalataikról ismerhetők fel, amelyeket fehér sávok kísérnek. Egyedi megjelenésük miatt ezeket a köveket a múltban gyakran használták dísztárgyak készítésére.
• Eredet: A Rádzsasztán állambeli Bhilwara térségének kőzetei körülbelül egymilliárd évvel ezelőtt keletkeztek. Az acháttöltődések azonban később alakultak ki, korukat több száz millió évre becsülik. A fehér sávok a kalcedonkiválás tisztább fázisára utalnak, színező oxidációs elemek jelenléte nélkül.
• Előfordulás: Ez a fajta achát a Bhilwara város környékén fordul elő, pontosabban a Bhilwara Supergroup néven ismert területen, India Rádzsasztán államában. A mi kövünk is erről a lelőhelyről származik.